A sorozatnézés, a hírfolyam végtelen pörgetése vagy a kényszeres takarítás valódi kikapcsolódás, vagy csak menekülés a saját belső világunk elől?
Ebben az adásban egy rendkívül gyakori, mégis ritkán felismert állapotot járunk körül: a funkcionális lefagyást. Kívülről teljesítünk, menedzseljük a családot, vezetjük a háztartást, ellátunk minden feladatot – miközben belül tompává válunk, és szinte mindig fáradtak vagyunk.
Megvizsgáljuk, milyen hamis üzemanyagokkal hajtjuk magunkat (koffein, stressz, túlagyalás, halogatás), és miért olyan nehéz egyszerűen megállni anélkül, hogy ránk törnének az elfojtott, nehéz érzések.
A cél nem az önhibáztatás, hanem a kíváncsiság: mire lenne valójában szükséged?
Az epizód végén egy egyszerű, néhány perces gyakorlatot is mutatunk, amely az érzékszerveken keresztül segít visszatérni a jelenbe, és biztonságérzetet teremteni a mindennapokban.
Ha úgy érzed, hogy pihensz, mégsem töltődsz fel, ez az adás segít megérteni, miért – és mit tehetsz helyette.
Kérdéseiteket, téma javaslataitokat ide várjuk: podcast@hosnoutja.hu
Kövess minket Facebookon is: Hősnő Útja.
Iratkozz fel a csatornára, és tarts velünk a Hősnő Útján!
Amiről még ebben az epizódban szó lesz:
- Mi a funkcionális lefagyás, és miért nem gyengeség vagy lustaság?
- Miért nem valódi pihenés a sorozatnézés, a szkrollozás vagy a takarítás, ha közben menekülünk saját érzéseink elől?
- Miért lehet ijesztő egyszerűen csak megállni és befelé figyelni?
- Hogyan nehezítheti a kikapcsolódást a megfelelési kényszer, a perfekcionizmus és az önmagunkkal szembeni túlzott elvárás?
- Hogyan próbálunk mesterségesen energiát teremteni kávéval, cukorral, izgalommal, halogatással vagy túlpörgéssel?
- Miért adhat rövid távú energiát a stressz, és miért érezhetjük magunkat utána még kimerültebbnek?
- Miért lehet nehéz érzéseket megélni, amikor folyamatosan teljesítenünk kell?
- Hogyan segíthet egy lassú mozdulat, egy sóhajtás, egy kellemes érzet, egy biztonságos kapcsolat vagy akár egy puha takaró?