Kastélyok, bálok, vadászatok – legtöbbünknek ezek a képek jutnak eszünkbe, ha azt a szót halljuk, arisztokrácia. A magyar arisztokraták 20. századi sorsa azonban korántsem a fényűzésről és a pompáról szólt, sokkal inkább a nehézségekről és a túlélésről. Míg korábban, hosszú évszádokon keresztül meghatározó szerepet játszottak az ország sorsának alakításában, addig a 20. században elvesztették gazdasági erejüket és politikai befolyásukat, mígnem a kommunista diktatúra kiépítését követően a teljes megszűnés vált osztályrészükké.
Hogyan lett a kastélyok és bálok világából kitelepítés, internálás és társadalmi kirekesztés? Milyen személyes sorsok húzódtak meg az arisztokrácia történelmi hanyatlása mögött?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában Szabó Ferdinánd és Reif Roland, a XX. Század Intézet történészei főnemesi sorsokon és élettörténeteken keresztül mutatják be, hogy milyen szerepet töltött be az arisztokrácia Magyarország 20. századi politikai és kulturális életében, valamint azt, milyen történelmi fordulópontok vezettek fokozatos háttérbe szorulásához, végül pedig eltűnéséhez.

Futballnemzet vagyunk – szoktuk mondani. De mikor és hogyan lett Magyarország a foci országa? Minek köszönhető, hogy az angol eredetű játék néhány évtized alatt fontos identitásformáló szenvedéllyé, társadalmi üggyé és politikai témává vált hazánkban?

Az idei év több szempontból is szimbolikus a magyar labdarúgás történetében: Budapest adott otthont a BL-döntőnek, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sor kerül a 23. labdarúgó-világbajnokságra, valamint fennállásának 125. évfordulóját ünnepli a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely végigkísérte a magyar futball világraszóló sikereit és hosszú lejtmenetét. Ennek fájó jelképe, hogy a válogatott immár 40 éve nem szerepelt a világbajnokságon.

Minek köszönhette a labdarúgás gyors magyarországi elterjedését, és miként vált a két világháború közötti időszak a magyar futball egyik aranykorává? Hogyan hatott a magyar foci a nemzetközi futball fejlődésére, és mi emelte világhírűvé az Aranycsapatot? Miként sajátította ki a kommunista diktatúra a labdarúgást, és hogyan használta fel propagandacélokra a válogatott sikereit? És végül mi vezetett a magyar futball mélyrepüléséhez?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland a magyar labdarúgás 20. századi történetéről, valamint annak politikai, kulturális és társadalmi összefüggéseiről beszélget.

A Töréspontok Podcast IV. adásában a 20. század történelmének hátterében zajló, de mindennapjainkat alapjaiban formáló folyamata kerül a középpontba: az energiahordozók szerepe Magyarország történetében és a világgazdasági folyamatokban. Központi fűtés, gáztűzhely, elektromos háztartási eszközök, gépjárművek – fogalmak, amelyek egykor még alig jelentettek valamit, mára azonban életünk megkerülhetetlen részévé váltak, és változó világunkban nap mint nap tapasztaljuk az energia stratégiai fontosságát és az árváltozásoknak való kitettségünket. De hogyan jutottunk el idáig? Milyen változást hozott a szén megjelenése az iparban és a mindennapi életben, és miként alakította át Magyarország gazdasági szerkezetét? Mi indította el az egyes energiaátmeneteket, és milyen lépéseket tett hazánk az energiaforrások biztosítása érdekében? Miként használta fel a Szovjetunió a KGST keretein belül az energiát politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland ezekről a folyamatokról beszélgetnek, azt vizsgálva, hogy hogyan is vált az energia a történelem egyik fontos hatalmi eszközévé, és miért érezzük ennek következményeit ma is a saját életünkben? A 20. század története ugyanis nem érthető meg az energia története nélkül.