„A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.” A legenda szerint ezt tanácsolta Claude-Maurice Talleyrand a Magyar Királysággal kapcsolatban Napóleon Bonaparténak 1805-ben. Talleyrand mintha előre látta volna Magyarország következő századát. A 20. század során a politikai kurzusok megpróbálták saját világnézetük szerint átértelmezni, és céljaik érdekében felhasználni az ország emlékezetében kitüntetett helyen álló nemzeti ünnepnapokat. Ezek közül is kiemelt fontosságú volt március 15. De hogyan vált március idusa a magyar nemzet emlékezetének egyik legfontosabb szimbólumává, miért csak 1927-ben vált hivatalosan is nemzeti ünneppé, és miért vált egyre tarthatatlanabbá március 15. emlékezete a kommunista hatalom számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Reif Roland és Szabó Ferdinánd.

Huszadik század. Egy század tele töréspontokkal. Egy század, amiben rendszerváltások, világháborúk, forradalmak viharai határozták meg a magyar emberek mindennapjait.

Egy század, amelyhez ma is ezer szállal kötődünk és még számos izgalmas kibeszélnivalót hordoz magában.

Új, Töréspontok című podcastunkban fiatal történész kollégáink beszélgetnek a XX. század egészén végig húzódó egy-egy témáról, legyen az az államforma, a földkérdés, nemzeti ünnepeink vagy éppen a sport.

Első adásunkban a huszadik századi magyar államformaváltozásokról lesz szó.

FÉLMÚLT: Újabb „München”? Az 1938-as müncheni egyezmény és napjaink

Európa vezetői vajon tényleg hasonló dilemmákkal állnak szemben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, mint elődjeik a második világháború előtt egy évvel?
Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter a 2022-es davosi Világgazdasági Fórumon az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban felvetette, hogy Oroszország fontos szerepet játszik Európa életében, és Ukrajnának területi engedmények árán is nyitottnak kellene lennie a tárgyalásokra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában úgy fogalmazott, hogy Kissinger felcserélte 2022-t 1938-cal, Davost pedig Münchennel.

Az idei első Félmúltban az 1938-as müncheni konferenciát, valamint a konferencia és az orosz–ukrán háború közötti esetleges párhuzamokat helyeztük középpontba.
Akik mindezeket megvitatják: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. #FÉLMÚLT

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját, Budapest 1944-es angolszász bombázását mutatja be egy korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív honlap.

Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek romba. A lakosság egyharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét. Az ipari és vasúti infrastruktúra jelentős részét lebombázták.

A Félmúltban Farkas Sebestyén a Terror Háza Múzeum történésze és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus beszélgetnek a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével megvalósult honlapról. #FÉLMÚLT

‼Látogass el Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapra: https://www.budapestbombazasa.hu

Arthur Koestler, a huszadik század egyik legizgalmasabb és legsokoldalúbb közép-európai gondolkodója és írója. A szabadság megszállottjaként rendíthetetlenül kereste a végső igazságot, de végül rájött, hogy nem létezik egyetlen, mindenek felett álló igazság.

A ’30-as években a Német Kommunista Párt tagjaként eljutott a Szovjetunióba, ahol szembesült a diktatúra kijózanító és húsbavágó valóságával, a szegénységgel, az éhezéssel és az elnyomással. A sztálini tisztogatások és a moszkvai perek kapcsán pedig további, hatalmas csalódást élt meg a kommunizmussal szemben, amely több ismerősét, elvtársát is bitófára juttatta. A spanyol polgárháborúban fogságba esve a biztosnak hitt halálra várva újragondolta életét.

Irodalmi munkássága – a kommunizmus elleni legerősebb vádiratként – alapvetően járult hozzá ahhoz, hogy lehulljon a lepel ezen eszme valódi természetéről.

Róla beszélgetünk a következő Félmúlt – A szabadság vándora című adásunkban.

A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója voltak.

Charlie Kirk elleni merénylet, Donald Trump és Robert Fico elleni merényletkísérlet, Andrej Babiš elleni támadás. Az utóbbi időben egyre több politikai támadásról szóló hír járja be a világot. Adásunkban utánajárunk, hogy vajon mennyire újkeletű ez a jelenség, vannak-e a merényleteknek történelmi előképei, illetve kell-e, lehet-e közöttük párhuzamokat vonni? A Félmúlt következő adásában múltbeli és a jelenünket meghatározó politikai merényletekről lesz szó.

Miért tartja még mindig lázban a világot John F. Kennedy meggyilkolásának története? Mi táplálja a gyilkosságot övező kitartó érdeklődést és a számtalan összeesküvés-elméletet? Mit változtat mindezen a Trump-adminisztráció által nemrégiben nyilvánosságra hozott mintegy 80.000 oldalnyi, eddig titkosított dokumentum? A FÉLMÚLT legújabb adásában a Kennedy-akták nyilvánosságra hozatala kapcsán beszélgettünk.

A beszélgetés résztvevői Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, „Az amerikai álam (vége) – John F. Kennedy” című könyv szerzője voltak.