Kastélyok, bálok, vadászatok – legtöbbünknek ezek a képek jutnak eszünkbe, ha azt a szót halljuk, arisztokrácia. A magyar arisztokraták 20. századi sorsa azonban korántsem a fényűzésről és a pompáról szólt, sokkal inkább a nehézségekről és a túlélésről. Míg korábban, hosszú évszádokon keresztül meghatározó szerepet játszottak az ország sorsának alakításában, addig a 20. században elvesztették gazdasági erejüket és politikai befolyásukat, mígnem a kommunista diktatúra kiépítését követően a teljes megszűnés vált osztályrészükké.
Hogyan lett a kastélyok és bálok világából kitelepítés, internálás és társadalmi kirekesztés? Milyen személyes sorsok húzódtak meg az arisztokrácia történelmi hanyatlása mögött?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában Szabó Ferdinánd és Reif Roland, a XX. Század Intézet történészei főnemesi sorsokon és élettörténeteken keresztül mutatják be, hogy milyen szerepet töltött be az arisztokrácia Magyarország 20. századi politikai és kulturális életében, valamint azt, milyen történelmi fordulópontok vezettek fokozatos háttérbe szorulásához, végül pedig eltűnéséhez.

Futballnemzet vagyunk – szoktuk mondani. De mikor és hogyan lett Magyarország a foci országa? Minek köszönhető, hogy az angol eredetű játék néhány évtized alatt fontos identitásformáló szenvedéllyé, társadalmi üggyé és politikai témává vált hazánkban?

Az idei év több szempontból is szimbolikus a magyar labdarúgás történetében: Budapest adott otthont a BL-döntőnek, az Amerikai Egyesült Államok, Kanada és Mexikó közös rendezésében sor kerül a 23. labdarúgó-világbajnokságra, valamint fennállásának 125. évfordulóját ünnepli a Magyar Labdarúgó Szövetség, amely végigkísérte a magyar futball világraszóló sikereit és hosszú lejtmenetét. Ennek fájó jelképe, hogy a válogatott immár 40 éve nem szerepelt a világbajnokságon.

Minek köszönhette a labdarúgás gyors magyarországi elterjedését, és miként vált a két világháború közötti időszak a magyar futball egyik aranykorává? Hogyan hatott a magyar foci a nemzetközi futball fejlődésére, és mi emelte világhírűvé az Aranycsapatot? Miként sajátította ki a kommunista diktatúra a labdarúgást, és hogyan használta fel propagandacélokra a válogatott sikereit? És végül mi vezetett a magyar futball mélyrepüléséhez?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland a magyar labdarúgás 20. századi történetéről, valamint annak politikai, kulturális és társadalmi összefüggéseiről beszélget.

A Töréspontok Podcast IV. adásában a 20. század történelmének hátterében zajló, de mindennapjainkat alapjaiban formáló folyamata kerül a középpontba: az energiahordozók szerepe Magyarország történetében és a világgazdasági folyamatokban. Központi fűtés, gáztűzhely, elektromos háztartási eszközök, gépjárművek – fogalmak, amelyek egykor még alig jelentettek valamit, mára azonban életünk megkerülhetetlen részévé váltak, és változó világunkban nap mint nap tapasztaljuk az energia stratégiai fontosságát és az árváltozásoknak való kitettségünket. De hogyan jutottunk el idáig? Milyen változást hozott a szén megjelenése az iparban és a mindennapi életben, és miként alakította át Magyarország gazdasági szerkezetét? Mi indította el az egyes energiaátmeneteket, és milyen lépéseket tett hazánk az energiaforrások biztosítása érdekében? Miként használta fel a Szovjetunió a KGST keretein belül az energiát politikai és gazdasági nyomásgyakorlás eszközeként?

A Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Szabó Ferdinánd és Reif Roland ezekről a folyamatokról beszélgetnek, azt vizsgálva, hogy hogyan is vált az energia a történelem egyik fontos hatalmi eszközévé, és miért érezzük ennek következményeit ma is a saját életünkben? A 20. század története ugyanis nem érthető meg az energia története nélkül.

„A magyarok felnéznek nagyjaikra, és büszkék a múltjukra. Vedd el e nép múltját, és azt teszel velük, amit akarsz.” A legenda szerint ezt tanácsolta Claude-Maurice Talleyrand a Magyar Királysággal kapcsolatban Napóleon Bonaparténak 1805-ben. Talleyrand mintha előre látta volna Magyarország következő századát. A 20. század során a politikai kurzusok megpróbálták saját világnézetük szerint átértelmezni, és céljaik érdekében felhasználni az ország emlékezetében kitüntetett helyen álló nemzeti ünnepnapokat. Ezek közül is kiemelt fontosságú volt március 15. De hogyan vált március idusa a magyar nemzet emlékezetének egyik legfontosabb szimbólumává, miért csak 1927-ben vált hivatalosan is nemzeti ünneppé, és miért vált egyre tarthatatlanabbá március 15. emlékezete a kommunista hatalom számára? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ a Töréspontok Podcast legújabb adásában a XX. Század Intézet két történésze, Reif Roland és Szabó Ferdinánd.

Huszadik század. Egy század tele töréspontokkal. Egy század, amiben rendszerváltások, világháborúk, forradalmak viharai határozták meg a magyar emberek mindennapjait.

Egy század, amelyhez ma is ezer szállal kötődünk és még számos izgalmas kibeszélnivalót hordoz magában.

Új, Töréspontok című podcastunkban fiatal történész kollégáink beszélgetnek a XX. század egészén végig húzódó egy-egy témáról, legyen az az államforma, a földkérdés, nemzeti ünnepeink vagy éppen a sport.

Első adásunkban a huszadik századi magyar államformaváltozásokról lesz szó.

FÉLMÚLT: Újabb „München”? Az 1938-as müncheni egyezmény és napjaink

Európa vezetői vajon tényleg hasonló dilemmákkal állnak szemben az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban, mint elődjeik a második világháború előtt egy évvel?
Henry Kissinger korábbi amerikai külügyminiszter a 2022-es davosi Világgazdasági Fórumon az orosz–ukrán háborúval kapcsolatban felvetette, hogy Oroszország fontos szerepet játszik Európa életében, és Ukrajnának területi engedmények árán is nyitottnak kellene lennie a tárgyalásokra. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök válaszában úgy fogalmazott, hogy Kissinger felcserélte 2022-t 1938-cal, Davost pedig Münchennel.

Az idei első Félmúltban az 1938-as müncheni konferenciát, valamint a konferencia és az orosz–ukrán háború közötti esetleges párhuzamokat helyeztük középpontba.
Akik mindezeket megvitatják: Baczoni Dorottya, a XX. Század Intézet igazgatója, Balogh Gábor, a Terror Háza Múzeum vezető történésze és Fekete Rajmund, a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója. #FÉLMÚLT

Magyarország második világháborús történetének kevésbé ismert epizódját, Budapest 1944-es angolszász bombázását mutatja be egy korabeli videóanyagokat tartalmazó animációk, illetve archív fotók felhasználásával készült látványos és informatív honlap.

Az angolszász légierő 1944-ben több, mint 8000 tonna bombával támadta Európa egyik legszebb fővárosát, Budapestet. Ezekben a légicsapásokban több ezer honfitársunk vesztette életét és sebesült meg. Lakóházak és középületek százai dőltek romba. A lakosság egyharmada kényszerült elhagyni a lakóhelyét. Az ipari és vasúti infrastruktúra jelentős részét lebombázták.

A Félmúltban Farkas Sebestyén a Terror Háza Múzeum történésze és Kovács Vilmos ezredes, történész, muzeológus beszélgetnek a Közép- és Kelet-európai Történelem és Társadalom Kutatásáért Alapítvány, valamint a HM Hadtörténeti Intézet és Múzeum együttműködésével megvalósult honlapról. #FÉLMÚLT

‼Látogass el Budapest második világháborús angolszász bombázását felelevenítő honlapra: https://www.budapestbombazasa.hu