„A beporzó rovarok mindennapi életünk alapkövei, letéteményesei. [...] A rovarbeporzás biztosítja mindazt a növényi változatosságot, amelyre a szárazföldi élet épül, és amely nélkül a földi élet minden értelemben sokkal szegényebbé, instabilabbá válna.” (Beporzóbarát városok kiadvány – ELKH Ökológiai Kutatóközpont, részlet)

Dr. Bihaly Áron– az Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa – pályaművével 2025. júniusában elnyerte a Magyar Tudományos Akadémia Környezetvédelmi Ifjúsági Pályadíját. Pályamunkájában bemutatta „Hogyan hatnak a mezőgazdasági tájakon létrehozott vadvirágos parcellák a megporzó rovarokra?” Áront már egyetemi évei alatt is foglalkoztatta az agrártájak és a természetes élőhelyek megporzó rovarközösségének kapcsolata, a vadvirágos parcellák megporzó rovarokra gyakorolt hatása.

A Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport tagjaként Harta térségében végzett kutatásokat, hogy kiderítse: hogyan segíthetnek a vadvirágos parcellák a beporzó rovarok megmentésében? És hogyan lehet hatékonyan felhasználni az erre rendelkezésre álló limitált pénzügyi forrásokat Kutatócsoportjuk célja, hogy a hazai és nemzetközi döntéshozók is megalapozott információk alapján támogathassák a beporzó rovarok védelmét. A podcast során bepillantást kapunk a munkájukba és közelebbről megismerhetjük ezeket a kicsiny rovarokat, melyek kiemelten fontos részei Földünk ökoszisztémájának.

A kutatási projekt nem jöhetett volna létre Máté András magkeveréke (vadviragvilag.hu), valamint az az Állampusztai Mezőgazdasági Kft. közreműködése nélkül.

A podcast résztvevői:

Dr. Bihaly Áron – a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézetének tudományos munkatársa, a Lendület Ökoszisztéma-szolgáltatás Kutatócsoport kutatója

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

Minden szemmel rendelkező élőlény sajátos módon érzékeli a vizuális környezetét és mi emberek szinte elképzelni sem tudjuk, hogy egy-egy állat milyen különleges oldalról látja a világot. Ez különösen igaz a rovarokra. A különböző fajok látásmódjának megismerése növényvédelmi lehetőségeken túl természetvédelmi vonatkozásokat is rejthet.

Utóbbira jó példa a védett dunavirággal kapcsolatos, immáron 10 éve zajló kutatásunk, aminek eredményeként világelsőként épülhetett meg Tahitótfaluban és Budapesten egy-egy kérészvédő fénysorompó rendszer. Ezek a kivilágított hidaknál hivatottak megakadályozni a kérészek szárazon történő tömeges pusztulását. Hallgassa meg hogyan történik mindez!

A podcast résztvevői:

Egri Ádám, PhD – a HUN-REN Vízi Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter

A Lendület Folyóvízi Ökológia Kutatócsoport oldala: https://ecolres.hun-ren.hu/kutatocsoportok/lendulet-folyovizi-okologia-kutatocsoport/

A YouTube-on a Duna htm oldala: https://www.youtube.com/@DunaHosszuTavuMonitoring

Földvári Gábor negyedszázada kezdte kutatni a kullancsok és az általuk terjesztett kórokozók világát. A vele folytatott beszélgetésből megtudhatjuk, hogy miért választotta annak idején ezt a kutatási témát, és miért nem bánta ezt meg. Bepillantást nyerhetünk a vérszívók különféle evolúciós trükkjeibe, hallhatunk a sokféle kórokozóról, amiket terjeszthetnek és praktikus ötleteket is kaphatunk arra vonatkozóan, hogy mivel tudjuk megelőzni a fertőzésveszélyt.

A podcast résztvevői:

Földvári Gábor, PhD – a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont tudományos főmunkatársa, a Felbukkanó Kórokozók Ökológiája Kutatócsoport vezetője

Takács Ádám – szerkesztő-riporter