Magyarország tájaihoz hozzátartoznak a száraz-gyepi domináns fűfajaink, mint a homoki árvalányhaj és a magyar csenkesz. Az erős napot és a kevés vizet jól bírják, ezért kifejezetten aszott, meleg helyekre ajánlják őket…. Legalábbis eddig ez volt az általános ismeret hazánk e két régi, őshonos növényéről.

Az elmúlt nyarainkra jellemző forróságot viszont már ők sem bírják, pedig ezek az endemikus élőhelyű, fajokban gazdag gyepek hosszú ideje, több tízezer éve jelen vannak hazánk szárazabb vidékein. Az árvalányhaj a népi kultúránk részeként is megjelenik versekben, népdalokban, viseletben, mely tömeges virágzásakor – mikor a szél fújta – a tenger hullámzásához hasonlított.

A Kiskunsági Nemzeti Park buckavidékén, Fülöpházán van egy homoki gyepterület, amely az 1990-es évektől a 2010-es évekig folyamatosan regenerálódott, bármilyen időjárási kitettség érte. Ezt a folyamatot kezdte 2000-ben tanulmányozni Dr. Csercserits Anikó kutatócsoportja egy monitoring programmal, amely 2023-ban megdöbbentő eredményre jutott.

A podcast felfedi számunkra kutatásaik eredményét, így végig követhetjük gondolatban a kiskunsági magyar táj sajnálatos átalakulását. Megtudhatjuk, hogy miért lenne fontos megőrizni az őshonos növényzetet olyan élőhelyek helyreállításával, amelyek hosszú távon stabilak és ellenállóak. Miután a kutató munkájában mindig keresi a megoldást a problémákra, így az is kiderül, milyen természetvédelmi kezeléseket javasol, amelyek meghozhatják a kívánt eredményeket.

A podcast résztvevői:

Dr. Csecserits Anikó, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Ökológiai és Botanikai Intézet, Durvaléptékű Vegetációökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter