検索キーワード： ナレーター "Pál Mácsai" すべてのカテゴリー

A Tanar ur kerem (1916), a nepszeru magyar szerzo, Karinthy Frigyes (1887 - 1938) egyik elso regenye, amelyben valodi oszinteseggel es sok humorral mesel sajat iskolas eveirol.

Hoffmann meséjében Marie kedvenc játékbabája, a Diótörő megelevenedik, és miután legyőzi a gonosz Egérkirályt és hadseregét, elviszi őt a babák varázslatos királyságába. Az évtizedek óta népszerű karácsonyi történetet, melyből film és opera is készült, most Esterházy Dóra új, modern fordításában hallgathatjátok meg.

A hangoskönyvünkbe válogatott elbeszélések a szerző már kiforrott, letisztult alkotói korszakában születtek. Hrabal legszívesebben gyermekkora egykori színhelyén, Nymburkban és a környező kerskói erdőben kutatja és találja meg közép-európai valóságunk mulandó szokásait, hagyományait, kiveszőben lévő embereit. Gyakorta groteszk és esendő, ám mindig szeretetre méltó csodabogarakat, akik az igazi emberséget hordozzák magukban.

A ​Túl a Maszat-hegyen című történet hőse, Muhi Andris nem is sejti, mire vállalkozik, mikor elindul a Maszat-hegyen túlra, hogy meglátogassa régen látott jó barátját. Maszat Jankát, Makula bácsit, Szösz nénét és a Maszat-hegy többi békés lakóját ugyanis nagy veszedelmek fenyegetik. A Partvis Attila vezette barbár takarítók több házban rajtaütésszerűen kitakarítanak. A gonosz Paca cár, a Maszat-hegyi trónbitorló pedig ördögi tervet eszelt ki, hogy az egész világot telepacázhassa.

Mi van a Maszat-hegyen túl? Varró Dániel újabb verses mesefolyama szerint a zord fjordok világa, ahol a skandináv és kelta folklór jellegzetes alakjai élnek: trollok, mocsári goblinok, orkok, hableányok és hablegények. Izgalmas, eseményekben és szójátékokban gazdag világ elevenedik meg előttünk. Mácsai Pál nagyszerű előadásában hallhatunk egy troll-legendát, egy finn minieposzt és egy Andersen-paródiát is.

A Halleluja - Oratorium balbulum című nagyszabású műre 2008-ban kaptunk megrendelést a Bécsi Filharmonikusoktól. Öt évig dolgoztunk csodálatos harmóniában Esterházy Péterrel, aki 2010-ben lett kész az alapszöveggel. Régebben a zeneszerzők bibliai témákból merítették az oratóriumok tartalmát. Esterházy egy szakrális témát választott, de világi nyelvezettel teremtett meg egy rá jellemző, sajátos stílust. Főszereplője a Próféta, aki dadogása miatt nem tudja megjósolni a jövőt. - Eötvös Péter.

Hangoskönyvünk történeteit a Lomha kaland című kötetből válogattuk, amely 1928-1937 között született írásokat tartalmaz. Ebben a majd tíz évben egyre inkább kiteljesedett Márai világa, egyre egyénibbé vált írói hangja. A novellákban megszólalnak az író halálig tartó töprengései szerelemről, titokról, elérhetetlen boldogságról, a személyes én történetéről.

A Tóték a magam szándéka szerint a kiszolgáltatottak tragikomédiája. Kölcsönös függőségben élünk, egy személyben vagyunk zsarnokok és áldozatok. Hitem szerint az Őrnagy és a Tűzoltóparancsnok valójában egy személy. Ahhoz persze, hogy ebből drámai mű lehessen, össze kellett szikráztatni a benne rejlő pólusokat. A mű azt kérdezi, hogy véges-e vagy végtelen az elnyomottak tűrőképessége, és azt válaszolja: van ennek is végpontja, amelyen túl béketűrésünk elfogy, és föllázadunk. - Örkény István

"Az Egyperces novellák - írójuknak merész és nem egészen komolyan veendő kijelentése szerint - egész regényekkel, sőt regényciklusokkal fölérő alkotások, annak ellenére, hogy szembetűnően rövidek. De nem azért rövidek, mert kevés a mondanivalójuk, hanem mert kevés szóval szeretnének sokat mondani. Adná az Úr."

Örkény István gyermekeinek, Angélának és Antalnak szóló mese-leveleit ugyanaz a groteszk szemlélet- és elbeszélésmód, a logikailag össze nem illő bizarr, egyszerre nevettető és borzongató hatást keltő társítása jellemzi, mint más jól ismert alkotásait.

Örkény István műveit a groteszk szemlélet és a sokszor anekdotikus, példázatszerű beszédmód teszi oly jellegzetessé. A szerző vallomása a groteszkről.

"A mellékelt novellák rövidségük ellenére is teljes értékű írások. Előnyük, hogy az ember időt spórol velük, mert nem igényelnek hosszú hetekre-hónapokra terjedő figyelmet. Amíg a lágy tojás megfő, amíg a hívott szám (ha foglaltat jelez) jelentkezik, olvassunk el egy egyperces novellát." Örkény István

Örkény István életének derűs és drámai napjairól mesél Mácsai Pál hangján. Aki látta a mű színpadi előadását, az mostantól otthon is bármikor élvezheti hangfelvételről, aki nem, az a hangoskönyv-kiadást hallgatva megértheti, miért is arat estéről estére kirobbanó sikert évek óta.

Az ember hajlamos nagy titkokat sejteni ott, ahol egyszerűen csak nagyobb erők működnek, mint amiket uralni tud. Azonnal a nagy titkot keresi, amikor kiemelkedő tehetségekkel találkozik, és akkor is, amikor a tudomány eszközeivel igyekszik mélyebben megérteni a világot.

Valahol messze, a zölden tündöklő Smaragdvárosban él és uralkodik Oz, a nagy varázsló. Dorka is tőle szeretne tanácsot kérni, hogyan juthatna vissza Kansasba Totó kiskutyájával együtt. Útja során három jó barátra is szert tesz: a bölcsességre vágyó, egyébként éles eszű Madárijesztőre, a magát gyávának valló, bátorságát mégis jó pár alkalommal bizonyító Gyáva Oroszlánra és a "szív nélküli" Bádog Favágóra, akinek bádogtestében érdekes módon mégis érző szív dobog.

A Csontbrigád különleges helyet foglal el Rejtő életművében: nem utánozhatatlan humora, hanem - a többi írásában is tapasztalható - mély humanitása a regény meghatározó hangja. Egy, a barátjáért önmagát feláldozó katonatisztet idegenlégiós haláltáborba küldenek. A hely megrendítő víziója a későbbi haláltáborok atmoszférájának. A személyiségüktől és reményeiktől megfosztott áldozatokat, azaz a Csontbrigádot a főhős végül átvezeti az Ajtón, Amely Nem Vezet Sehova, hogy eljussanak a megtalált igazsághoz és az élethez.

"KRÚDY GYULA EMLÉKÉNEK Kéhliéknek, a kis Bródynak, a vörösbajszú főpincérnek, az íróknak, s mind a nőknek, zsokéknak, hajósoknak és úriembereknek, akik ismerték őt, s szerették, és gyászolják a világot, mely utánahalt."

"Egyszóval felfedeztem, hogy az írás mágia. Mi a mágia? Hát igézet, varázslat. Keverék szóból, álomból, érzésből, bűvös jegyek egyvelege, melynek visszaható ereje van az életre, éppen úgy, ahogy az életnek szóalkotó ereje is van."

Márai Sándor ékszer cizelláltságú írásai az élet legkülönbözőbb dolgairól szólnak, férjekről és nőkről, csillagról és angyalról, de leginkább az irodalomról és a műveltségről.

E könyv írója nem tanítani akar, hanem tanulni, A könyvekből akar tanulni, melyeket előtte írtak a bölcsek és a beavatottak, az emberek életéből akar tanulni, az élet jeleiből, a betűből, az emberi szívből, a füvekből és az égi jelekből egyszerre. Mert mindez együtt alakítja az emberi sorsot.