Az ÖKé! podcast új epizódja a közösségi tudományról, vagyis a citizen science-ről szól.

A közösségi tudomány lényege, hogy nemcsak kutatók, hanem önkéntesek, természetjárók, kerttulajdonosok, horgászok vagy akár alkalmi érdeklődők is hozzájárulhatnak a tudományos munkához. A kutatók számára ez azért különösen értékes, mert olyan helyekről is érkezhetnek adatok, ahová szakmai kapacitás hiányában nehéz lenne eljutni. Ugyanakkor az ilyen adatok felhasználása körültekintést igényel, hiszen kezelni kell az adatgyűjtési torzításokat és biztosítani kell a megfigyelések validálását.

A beszélgetés több olyan projektet is említ a HUN-REN Ökológiai Kutatóközponton belül, köztük a Szúnyogmonitor (szunyogmonitor,hu), a Kullancsfigyelő (kullancsfigyelo.hu), a Hódtérkép (hodterkep.hu), az Én kistavam (mypond.hu), a Vadvirágos kertem (vadviragoskertm.hu) és a Tudós Horgász (tudoshorgasz.hu) kezdeményezéseket amelyekhez bárki kapcsolódhat egy mobiltelefon segítségével.

Kiemelt figyelmet kap az Élő Magyarország program, amely az ország adathiányos, de természetközeli területeinek élővilágát szeretné jobban feltérképezni. A programban az önkéntesek az iNaturalist alkalmazással tölthetnek fel fényképes vagy hangalapú megfigyeléseket.

A podcastból kiderül, hogy akár néhány terepi felmérés is jelentősen javíthatja egy-egy kevéssé ismert terület fajainak ismertségét. Az epizód fő üzenete, hogy minden egyes megfigyelés számít: a közösségi tudomány egyszerre segíti a kutatást, közelebb hozza az embereket a természethez, és lehetőséget ad arra, hogy bárki tegyen valamit az élővilág jobb megismeréséért.

A beszélgetésben Vásárhelyi Zsóka és Szabolcs Márton, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói mutatják be, hogyan kapcsolódhatnak be civilek az ökológiai adatgyűjtésekbe.

A podcast résztvevői:

Dr. Vásárhelyi Zsóka, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet, Evolúciós Ökológiai Kutatócsoport

Dr. Szabolcs Márton, tudományos munkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, HUN-REN Vízi Ökológiai Intézet, Konzervációökológiai Kutatócsoport

Takács Ádám – szerkesztő, riporter

Amikor a vadlovak és a hangyák tanítanak vezetni, dönteni és együttműködni.

Csoportos viselkedés során olyan új képességek jelennek, amire a csoport egyik egyede sem lenne képes.

Hogyan lehet ennek a többletteljesítmény kialakulásának mechanizmusait feltárni élőlénycsoportok esetén, és hogyan hasznosíthatóak ezek az elvek mesterséges, például robotikai rendszerekben?

Ennek tanulmányozásáról beszélgettünk Nagy Mátéval, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Evolúciótudományi Intézetének és az ELTE Biológiai Fizika tanszékének kutatójával.

A szerteágazó témák között szerepel a hortobágyi vadló háremek többszintű csoportszerkezete, és hogyan tárhatóak fel drónos légifelvételek elemzésével a konkrét pillanatnyi állapoton túl rejtett múlt vagy valószínűleg bekövetkező jövőbeli változások.

• Mit tanulhatnak a repülő robotok a madaraktól vagy a kereső földi robotok a patkányoktól?
• Hogyan mérheti a légköri áramlásokat nagy felbontással egy drónshowhoz használt dróncsapat?
• Milyen üzenete van számunkra annak, hogy hogyan kezeli egy több tíz kilométerről hazafelé repülő galambcsapat, ha a tipikusan jó döntéseket hozó vezetőjük éppen rossz döntést hoz?
• Miért hasznos, ha odafigyelve egy hatékonyan működő hangyacsapatra, nem csak mindig az éppen "legkifizetődőbbnek" tűnő megoldásra koncentrálunk, akár a kutatás, akár az élet más területén...

A podcast résztvevői:

Dr. Nagy Máté, tudományos főmunkatárs – HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont, Evolúciótudományi Intézet; egyetemi docens – ELTE Biológiai Fizika Tanszék

Takács Ádám - szerkesztő, riporter

Kapcsolódó oldalak: https://ecolres.hun-ren.hu/valos-ideju-egyedfelismeres-a-termeszetvedelem-szolgalataban/

Amikor 2013-ban a kutatók felépítettek egy komplex terepkísérletet a Kiskunságban, a fülöpházi homokbuckákon, még csak a klímaváltozás „várható” hatásairól beszéltünk. A kutatás célja is az volt, hogy előre jelezze a változó csapadékviszonyok homoki gyepekre gyakorolt hatásait.

A kísérlet érdekes eredményeket hozott: az évelő füvek, mint a pusztai árvalányhaj és a magyar csenkesz visszaszorulását, és az egynyári fajok előretörését mutatta a szárazságkezelt parcellákban. A 2022-ben, majd 2024-ben bekövetkező extrém száraz nyarak szomorú megerősítését adták a korábbi kísérletes eredményeknek, de immár táji és regionális szinten.

A klímaváltozás megérkezett.

Hogyan lehet kutatni a klímaváltozás ökológiai hatásait? Lehet néhány négyzetméteren vizsgálni egy globális problémát? Milyen hatással vannak az aszályos évek a Duna-Tisza köze homoki növényzetére? Kik a vesztesek és kik a nyertesek? Hogyan változik a fajgazdagság és a szénmegkötés? Hogyan rakódnak egymásra a klímaváltozás, a tájhasználatváltozás, a tüzek és a biológiai inváziók hatásai? És mit tehetünk, hogy csökkentsük az éghajlatváltozás negatív hatásait?

Kröel-Dulay György és Ónodi Gábor a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont kutatói ezekre a kérdésekre keresik a választ, és erről mesélnek podcastunkban.

A podcast résztvevői:

Kröel-Dulay György PhD, tudományos főmunkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport vezetője

Ónodi Gábor PhD, tudományos munkatárs, a HUN-REN Ökológiai és Botanikai Intézet Kísérletes Vegetációökológiai Kutatócsoport tagja

Takács Ádám – szerkesztő, riporter