„Amit a korszak festői megfestettek, azok a művek szinte illusztrálják Jókai A magyar nemzet története regényes rajzokban című művét” – kezdte Jókai beszélgetés-sorozatunk harmadik, záróestjét dr. Bellák Gábor művészettörténész a Scruton V.P.-ben. A Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusát Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója ezúttal Jókai és a képművészet kapcsolatáról kérdezte. Szó esett egyebek között a Jókai-ábrázolásokról és a Jókai által készített alkotásokról is és megtudhattuk azt is, vajon jobban jártunk-e azzal, hogy Jókai végül az irodalom és nem a képzőművészet felé fordult. A beszélgetést művelődéstörténeti kvíz zárta, izgalmas nyereményekkel, Ugron Zsolna és Urbancsek János vezetésével.

Petőfi, József Attila, Tolkien és Fekete István alakja és művei mind-mind megidéződtek a KultúrArc 2025. november 12-i adásában, ahol Őri-Kovács Anna ezúttal Trap Kapitányt kérdezte zeneszerzői, szövegírói tevékenységéről, a Tha Shudras zenekar versmegzenésítéseiről, a Petőfi 200 – Szabadság, szerelem című koncertszínházi előadáshoz készült produkciójukról, valamint a versekhez, az irodalomhoz fűződő viszonyáról.

A KultúrArc irodalmi beszélgetéssorozatunkat a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. támogatta.

„Jókai nem túl lassú, mi vagyunk túl gyorsak” – vélik a 2025-ben Jókait olvasó fiatalok. A legmagyarabb író című, a Scruton V.P.-ben rendezett beszélgetés-sorozatunk 2025. október 21-i estjén Ugron Zsolna Novák Tamással és a Jókai-leszármazott Jókay Szabolccsal beszélgetett egyebek között arról, hogy milyen életkorban kellene először Jókait kézbe vennie a diákoknak, miért is érdemes ezeket a regényeket elolvasni, vagy akár újraolvasni felnőtt fejjel és mitől érezhetjük úgy Jókait olvasva, mintha egy sorozatot néznénk.
A beszélgetést ezúttal is Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte.
A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Hogyan fér bele egy beszélgetésbe Bukowski szürreális és groteszk novella-részlete, a Semmelweis című film egyedi castingja, a Hunyadi-sorozat egy-egy forgatási sztorija, Csáth Géza és Sziveri János?

A KultúrArc – újratöltve! című irodalmi beszélgetéssorozatunk őszi évadának első adásból kiderül!

Október 8-án Kovács Tamás Junior Prima-díjas színművésszel beszélgetett Őri-Kovács Anna, a Kertész Imre Intézet irodalmára, az est háziasszonya.

Jókai, a legmagyarabb író. Ő mesélt a legszebben hazáról, szerelemről, szabadságról, hitről – mindenről, amiről az emberi élet valójában szól.
Regényei és írásai szórakoztattak, építették a nemzeti öntudatot, erősítették a hazaszeretetet. Születésének kétszázadik évfordulóján beszélgetés-sorozat indult a Scruton V.P.-ben a Kertész Imre Intézet szervezésében.
2025. szeptember 30-i első esten Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója Sal Endre író, újságíróval beszélgetett. A beszélgetést Jókai-művelődéstörténeti kvíz követte.

A Jókai 200 Emlékév eseményeinek megvalósítását a Miniszterelnökség, a Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. és a Kulturális és Innovációs Minisztérium támogatta.

Jókai Mór és a magyar történelem című előadással indult újra nagysikerű képzőművészeti programsorozatunk, a #Képírók. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria, Hungarian National Gallery főmuzeológusa ezúttal a kétszáz éve született Jókai Mór életművén és szavain keresztül pillantot rá a magyar képzőművészet néhány jelentős alkotására, hiszen romantikus festészetünk remekművei szinte olyanok, mintha csak Jókai „írta” volna őket.

Az előadásban szól volt a Hunyadiakról, a Dunáról, a honvédekről, illúziókról, megbékélésről és sok minden másról.

A Képírók ideje alatt Székely Bertalan: V. László és Czillei (1870) című alkotását tekinthették meg az érdeklődők a Kertész Imre Intézetben.

50 éve jelent meg Kertész Imre Sorstalanság című regénye, melyet a Nobel-díjas magyar író 1960-tól, tizenhárom éven keresztül írt. Elsőként a Magvető Kiadóhoz kopogtatott be kéziratával, ott azonban visszautasították. Ezután a kor másik nagy kiadójához, a Szépirodalmi Könyvkiadóhoz vitte be regényét, ahol végül 1975-ben jelenhetett meg, de a rendszerváltoztatásig szinte észrevétlen maradt. A regény fogadtatásáról, a ’70-es évek irodalmi életéről és a könyv aktuális olvasatáról is szó esett a Kertész Imre Intézet 2025. április 23-i kerekasztal-beszélgetésén, ahol L. Simon László író, költő, szerkesztő, kultúrpolitikussal, Sturm László irodalomtörténésszel és Soltész Márton irodalomtörténésszel, a Kertész Imre Intézet tudományos igazgatójával Ugron Zsolna József Attila-díjas író, a Kertész Imre Intézet művészeti igazgatója beszélgetett. Közreműködött: Szabó-Sebestyén László Junior-Príma-díjas színművész.

Az önarcképek mesterei és a mesteri önábrázolások korokon átívelő, sokszínű példáit ismerhettük meg a Képírók legutóbbi, 2025. április 17-i estjén. Dr. Bellák Gábor művészettörténész, igazságügyi festményszakértő, a Magyar Nemzeti Galéria főmuzeológusa az egyes korszakokra jellemző képmásokon túl a szerepjátszó önarcképek és a kettős önábrázolások világába is elkalauzolta a Kertész Imre Intézet közönségét.

Az előadás ideje alatt Derkovits Gyula Utolsó vacsora című festményét tekinthették meg az érdeklődők, amelyen a mester a megváltó szerepében jelenik meg az utolsó vacsora asztalánál. Az előadások ideje alatt kiállított műtárgyakat a Szépművészeti Múzeum – Magyar Nemzeti Galéria bocsájtja Intézetünk rendelkezésére.