Amikor egy elsőéves egyetemista nyakig sárosan, 1500 csemetével és egy ásóval a kezében megkérdezi, hogy „mi a túrót kell nekünk itt csinálni?”, valami fontos dolog zajlik. A Moholy-Nagy Művészeti Egyetem – a MOME – az elmúlt években komolyan nekiállt annak, hogy a fenntarthatóság a mindennapok egyik fókuszpontjává váljon az intézmény és hallgatók számára. Ennek kerete a MOME Zero program, amely 2030-ra a teljes karbonsemlegességet tűzte ki célul, de valójában ennél jóval többről szól. Vendégem Barcza Dániel egyetemi tanár, a MOME Fenntarthatósági Irodájának vezetője.

Vendégemmel arról beszélgetünk, hogy miért ültet erdőt egy dizájnegyetem, hogyan fér meg 300 ezer méh egy campus parkjában, és a cselekvés miként oldhatja a Z-generáció klímaszorongását. Szó esik arról is, hogy egy termék ökológiai lábnyomának nagyjából 80 százaléka a tervezési szakaszban hozott döntések mentén dől el, melynek fényében kulcsfontosságú, hogy a dizájnerek hogyan állnak a fenntarthatóság kérdésköréhez.

Ám mindehez nem elegendő az, ha csak elméletben esik szó a fenntarthatóságról. Ahogy vendégem elmondja, ha maga az intézmény nem fenntartható, a hitelesség is elvész. Épp ezért kulcsfontosságú a MOME Zero program. A végső cél pedig az, hogy a program elemein, és persze a tananyagban is szerepet kapó fenntarthatóság fókuszú kurzusokon keresztül a hallgatók olyan szemléletmódot sajátíthatnak el, mely a későbbi munkájukban is visszaköszön.

Az adásban szó esik:

• a hallgatók körében tapasztalható klímaszorongásról és az ökológiai gyászról – és arról, hogyan tudja feloldani ezeket az aktív cselekvés,
• arról, hogyan épül be a fenntarthatóság az oktatásba, és miért kezdik a hallgatók erdőtelepítéssel az első évet,
• a MOME Zero program elemeiről, úgy mint erdőtelepítés, méhészet, közösségi kert, komposztáló, kreatív hulladékbank,
• és a fenntartható fókusszal dolgozó tervezők rendelkezésére álló eszközökről valamint arról, hogy egy tervező hogyan válhat a megoldás részévé.

Az egyre fokozódó klímaválság, illetve az erőforrások kimerülése egyre inkább a középpontba helyezi a zöld átmenet kérdését. Ezzel foglalkozik az Európai Unió LIFE programjának egyik modulja is, a Clean Energy Transition (tiszta energiára való átállás) alprogram. Podcastunk aktuális adásában kettő plusz egy ilyen projektet nézünk vendégeimmel.

Molnár Boglárka a Budapesti Műszaki Egyetem Villamos Energetika Tanszékének doktorandusza valamint Dr. Kaderják Péter, az egyetem kötelékében működő Zéró Karbon Központ vezetője nyújtanak betekintést egy ilyen nagy volumenű projekt mögött álló munkába. Bár az adásban tárgyalt három projekt közül kettő – egyelőre – nem valósult meg, sok tanulsággal szolgálhatnak új pályázók számára.

Az adásban a következő témákat járjuk körül:

• BME SET projekt: A cél a BME kampuszának „okosenergia-szigetté”, vagyis energiaközösséggé formálása. A tervek között szerepelt a passzív fogyasztókból aktív termelő-fogyasztókká (prosumerekké) válás, valamint az épületek digitális ikermodelljének megalkotása.
• E-hope projekt: A magyar kórházak energiahatékonyságának javítása központilag kidolgozott protokollokkal, például okos fűtésszabályozással és energiavisszanyerő liftekkel.
• Miért nem nyertek, és mi a siker titka? A bukás fő oka a nagyszabású külső pénzügyi partnerek korai bevonásának hiánya, illetve az elvártnál kisebb éghajlatvédelmi hatás volt. Egy sikeres példa erre a Mátrai Erőmű átfogó dekarbonizációs projektje.

⠀Hivatkozások és hasznos linkek az adáshoz:

• A BME Zero Karbon Központ oldala: zkk.bme.hu
• A Mátrai Erőmű dekarbonizációját célzó, jelenleg is zajló LIFE program oldala: igazsagosatmenet.eu
• Ha a LIFE pályázatok, a kapacitásépítő programok vagy az április 28-30. közötti EU LIFE információs napok érdekelnek: www.lifepalyazatok.eu

Dr. Molnár Zsolt, biológus, etnoökológus, a HUN-REN Ökológiai Kutatóközpont Hagyományos Ökológiai Tudás Kutatócsoportjának vezetőjével beszélgettünk egy mára kevéssé ismert világról.

Létezik ugyanis egy csoport, akikről ritkán esik szó, mégis ők az „alkalmazkodás mesterei”: a pásztorok. Emberek, akik képesek a fűből húst csinálni, és akiknek a tudása több mint 7000 éve halmozódik. Vendégemmel végigjárjuk, hogy miért nem csupán romantikus hagyományőrzés a pásztorkodás, hogyan használják a mongol lovasok a GPS-t, és miért lehet ez az ősi, figyelemintenzív szemléletmód a válaszunk a klímaváltozás adta kihívásokra.

Az adáshoz kapcsolódó kísérőcikket itt olvashatod.