1985-ben Bertók László 50 éves volt, és ebből az alkalomból jelent meg a pályáján az első összegző igényű válogatás, a Hóból a lábnyom, amely a korábbi verseken túl kétciklusnyi új szöveget is tartalmazott.

Kiss Georgina és Parti Nagy Lajos is összegezve, a pálya első szakaszát és az innen nyíló távlatokat is áttekintve beszélnek az életműről, nem kisebb igénnyel, mint hogy azt mutassák meg, miként gyökeredzik ez a költészet a 20. század különféle hagyományaiban. Ezenfelül szó esik Bertók László alkati vonásairól, s arról, hogy ezek miként csapódnak le adott esetben a verseiben, továbbá felmerül a Bertók-líra, valamint a 20. századi költészettörténet Bertókon keresztül való taníthatóságának kérdése is.

A felvételt 2025 márciusában Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László minden kötete hoz kisebb-nagyobb változásokat az életműbe, de talán az 1984-es Ágakból gyökér című kötetben fedezhető fel a pályán az első látványos fordulat. A morális alapozottságú Bertók-líra valahol itt, a nyolcvanas évek elején szembesül azzal, hogy az a váteszlíra, a képviseleti beszédmód, amely a hagyománya -- nem biztos, hogy folytatható a jövőben. Beck Zoltán és Grecsó Krisztián a személyes élményektől (kamaszszerelemtől és a Szélkiáltó Bertók-megzenésítéseitől) indulva jut el odáig, hogy a kötet morális dimenzióját, közérzeties tematikáját, poétikai vállalásait is megvizsgálja.

A felvételt 2025 áprilisában Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László harmadik kötetét, az 1981-es Tárgyak idejét Fenyő Dániel és Fischer Botond teszi mérlegre. Szó esik többek között regionális kánonokról, hagyományokról, stílusokról, átmenetiségről, a Bertók-líra vélt vagy valós konzervativizmusáról és kísérletezőkedvéről, a számmisztika, a konceptualitás és a szerialitás előnyeiről és hátulütőiről. S menet közben talán az egyik legfontosabb és legközelebbi pályatárs, Parti Nagy Lajos költészetével való összefüggések és hasonlóságok közül is sikerül néhányat kitapogatni.

A felvételt 2024 decemberében Aubert Gábor készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Azt mondják, a második a legfontosabb és a legnehezebb is. Bertók második kötete, az 1978-as Emlékek választása kapcsán többek között erre a kérdésre is választ keres Szálinger Balázs és Vajna Ádám. És arra, hogy miért épp ilyen ez a második kötet. Ezeken kívül szó esik lokálpatriotizmusról, pannonizmusról, lokális és univerzális ízekről és színekről, hagyományválasztásról, alanyiságról és tárgyiasságról, hangkeresésről, a bizonytalanságról mint hibáról és mint erényről.

A felvételt 2024 májusában Bertók Attila készítette Pécsett, a Webstar Csoport irodájában.

Bertók László pályakezdését, s azon belül az első önálló kötetének a megjelenését sok minden hátráltatta: priuszának következményei éppúgy, mint a hatvanas évek könyvkiadás-politikája.

Amikor 1972-ben végre megjelenhetett a Fák felvonulása, a költő több mint tíz év versterméséből állította össze debütálókötetét.

Fekete Richárd és Pál Sándor Attila a beszélgetés folyamán a kitolódó pályakezdés elsődleges kontextusát éppúgy felvázolja (érintve például a lokalitás, a konceptualitás kérdéseit), mint az aktuális szempontokat (például az kötet és az életmű kurrens ökokritikai elméletek felől való olvashatóságát). És különös figyelmet kaptak a későbbi válogatásokból kimaradó írások -- mindenekelőtt az Arcok, betűkkel ciklusa.

A felvételt 2024 márciusában Darvas Vajk Valentin készítette a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.

Bertók László életművének, illetve pályájának sajátos vonása, hogy sokáig rejtve maradt a nagyközönség előtt e költészet egyik legkorábbi, sorsfordító mozzanata - jelesül az, hogy a költőt 1955-ben, 19 éves korában néhány verséért letartóztatta az ÁVH, és államellenes izgatás vádjával perbe fogták, és nyolc hónapi börtönbüntetésre ítélték. A történetet Bertók a rendszerváltás után írta meg Priusz címen, amely először a Jelenkor 1990. július-augusztus lapszámában jelent meg, majd könyvalakban 1994-ben, illetve 2016-ban újrakiadásban.

A Fehér Renátóval és Takáts Józseffel folytatott beszélgetés érinti mind az események ötvenes évekbeli (sőt, általában véve a szocialista rendszer), mind a megírás kilencvenes évekbeli kontextusát, s természetesen napjainkat is. A múltfeldolgozás, az emlékezés kérdései, a tanúságtevő irodalmi művek aktualitása, a börtöntapasztalat költői következményei éppúgy szóba jönnek, mint szorosabban véve a Priusz műfajiságának kérdései és a poétikai-formanyelvi megoldásai.

A felvételt 2024 januárjában Darvas Vajk Valentin készítette a pécsi Művészetek és Irodalom Házában.