Napjaink egyik komoly kihívása az egyre gyakoribb időjárási szélsőségek mellett is biztosítani a

megfelelő mennyiségű és minőségű élelmiszert. Pinke Zsolt és munkatársai a hazai

mezőgazdaság ellenállóképességét vizsgálták a 2022-es nagy európai aszály fényében.

Eredményeik segíthetik az agrár ágazatban dolgozókat és a döntéshozókat a jövőbeni károk

megelőzésében.

Az Eltékozolt vizeink című alkotás Szendőfi Balázs természetfilmes rendezésében, a WWF Magyarország szakmai vezetésével és a LIFE LOGOS 4 WATERS projekt partnereinek közreműködésével készült. A film gyönyörű felvételeken keresztül mutatja meg, hogy a klímaváltozás korában milyen károkat okoz hazánkban az értékes vizek gyors elvezetése a csatornákon és szabályozott folyóvizeken át, és hogyan szárad ki az ország, legfőképpen az Alföld. A rövidfilmben azonban azt is láthatjuk, hogy miként pezseg az élet azokon a területeken, ahol már helyreállították a vizesélőhelyeket és megtartják a vizet a tájban.

A film rendezőjével és a WWF Magyarország éghajlatvédelmi szakértőjével beszélgettünk erről a szó szerint életbevágó témáról.

Pongor-Juhász Attila - PJA ahogy sokan hívják - Magyarország egyik legsikeresebb üzleti coacha. Számtalan hazai vállalkozónak, kicsiknek és nagyoknak segít elérni a vágyott üzleti sikert - de nem elsősorban a profit növelése a cél - nyilván az sem mellékes - hanem sokkal inkább az üzleti szabadság, az önjáró vállalkozás kialakítása és a megfelelő gondolkodásmód kialakítása - vagy inkább újra felfedezése. Megtalálni a régen elfelejtett álmokat, a motivációt, mindazt, ami a számtalan nehézség ellenére hajt minket a vágyott célunk felé.

És erre nem csak az üzleti életben van nagy szükség, hiszen pozitív jövőkép, teremtő gondolkodás nélkül sem egyénként, sem társadalomként nem tudunki egy fenntarthatóbb világot létrehozni!

Mert ugye, már túl késő van ahhoz, hogy ne legyünk optimisták!

A Kávézó mai vendége Sipos Mihály a Fenntartható Visszafejlődés közösség alapítója, egykori egyemeti oktató, agrármérnök és gazda, aki életet az élelmiszer önfenntartásra tette fel és ezen a rögös úton ma már népes hazai és nemzetközi követőtáborral bír. Véleménye szerint az egészséges élethez, csak egészséges, tiszta élelem fogyasztásával juthatunk el, ezt azonban csak saját magunk által megtermelve szerezhetjük meg.

A mai világ irányáról nincs túl jó véleménnyel, és néha radikális véleményét nem rejti véka alá.

houston-houston!

vagyis hírszemle a raketa.hu újságírója, pőcze balázs szerkesztésében. a fedélzeten még marvin és mcmenemy márk

A világvégi kávézó vendége ezúttal Minkó Mihály a MOME innovációs központjának kutatója, ahol sok más érdekes kísérlet mellett micélium biokompozitotak is előállítanak. Direkt nem használom a gyártottak kifejezest, ugyanis ez az anyag annyira bio, hogy konkrétan belenövesztik a formába. Ezek a kompozitok ugyanis gombafonalakból készülnek. A MOME-n organikus megjelenésű tányérokat állítottak elő a SALT étterem számára, ám ezt a forradalmi technológiát ma már sok más területen is alkalmazzák, például a divat- és autószektorban, ahol gomba-bőrt készítenek vele, de az építőiparban is használatos már egy ideje.

A micélium termékek lehetőségeiről és korlátairól beszélgettünk, na meg a szép gombás jövő lehetőségéről.

"Made in China" - ez a felirat évtizedek óta egyet jelent az olcsó és nem túl kifejezetten jó minőségű tömegtermékkel, ám az olyan kínai márkák, mint a BYD, a Huawei vagy a DJI bebizonyították, hogy ez egyre kevésbé megalapozott előítélet.

A kávézó mai vendége Mátrai Miklós, aki 15 éve jár rendszeresen Kínába, hogy a hazai megrendelőket összekösse megbízható kínai gyártókkal. Ennek következtében személyesen tapasztalta meg azt a hatalmas változást, amin Kína keresztül ment az utóbbi évtizedben. Arról beszélgetünk vele, hogy milyennek látja ő az ázsiai nagyvadat, hogyan élnek ott az emberek, és igazak-e azok a sztereotípiák, amik bennünk élnek a Nagyfalon túli világról? Lehetséges, hogy Kína lesz végül a világ vezető zöld nagyhatalma?

A Klímapolitikai Intézet 2020-ban kezdte meg működését. Az intézet szakértői között található többek között biológus, közgazdász, környezetvédelmi jogász, agrármérnök, energetikai szakember és társadalomkutató. Munkájuk során az energetikai, mezőgazdasági kérdésekre fókuszálnak, de az épített és természetes környezetünk megóvását, az ökológiai egyensúly fenntartását is rendkívül fontosnak gondolják.

A környezetvédelem és a klímaváltozás kérdéseivel foglalkoznak, ám a globális szervezetekhez képest az éghajlati változásokat magyar szemmel is nézik, a nemzeti és a helyi kihívások leküzdését és a helyi értékek megóvását helyezik előtérebe. Hiszik, hogy a hazaszeretet, egymás megbecsülése és természeti kincseink tisztelete legalább olyan fontos a környezetvédelem terén, mint a nagy nemzetközi egyezmények, a kvóták és csúcstalálkozók.

Elfogadják, hogy van klímaváltozás, de a pánikkeltés és a klímaszorongás erősítése helyett a cselekvésre és a megoldásra helyezzik a hangsúlyt.