A napokban egy új, tudományos kötet jelent meg a magyar népcsoport történetéről Burgenlandban. A Preasens kiadó gondozásában publikált könyv címe: Geschichte der Ungarn in Burgenland - Regionalität als historische Kategorie, ami magyarul annyit tesz, a Magyarok története Burgenlandban, a regionalitás, mint történeti kategória. A kötet érdekességeiről, létrejöttének történetéről Csikós Gréta a könyv egyik szerkesztőjét, Csire Mártát kérdezte.

„Együtt élni, nem csak egymás mellett” – ez a gondolat áll a borderfuture – an integrated border region projekt középpontjában. A kezdeményezés iskolákat és a határ mentén élőket szólít meg, közös programokkal, találkozásokkal és párbeszéddel az osztrák–magyar régióban, az Interreg Programme Austria–Magyarország támogatásával. A részletekről Sebestyén Áron kérdezte Halinka Pétert, a Westpannon Team határon átnyúló projektek igazgatóját.

A szombathelyi születésu Pusztay János professzor, nyelvész, egyetemi tanár, az uráli és finnugor nyelvek és népek kutatója, mufordító. Nyelvpolitikai kérdésekkel foglalkozó tanulmányai során vont több párhuzamot és kezdett el foglalkozni a magyar nyelvjárásokkal illetve ezek megorzésével. Az o kezdeményezésére jött létre a Magyar nyelvjárások napja, illetve a "Határtalan magyar irodalom konferencia" is.

A kosárfonás ma már ritka mesterség – de Unterwart/Alsóőrött, az Öreg Iskolában múlt hét szombaton újra életre kelt. Az UMIZ4KIDS családi műhelyfoglalkozásán gyerekek és felnőttek együtt tanulták meg, hogyan lesz egy marék vesszőből használható, sőt szerethető kézikosár. A közös alkotás nemcsak kézügyességet, hanem közösséget is formált. Erről Palágyi Zsófia személyesen is meggyőződhetett, hiszen ellátogatott ő is a kosárfonó műhelybe.

Ez egy riport archívumunkból. Országszerte akármerre nézünk, szinte mindenhol belebotlunk farsangi ünnepségekbe. Ez valóban igaz, nemrég archívumunkban böngészve magunk is rátaláltunk egy 22 évvel ezelőtti gyöngyszemre. Egy riport, amelyet szerkesztőségünk a Burgenlandi Magyar Kultúregyesület farsangján készített. Még pedig 2004-ben! És ez egy különleges farsang volt, mert akkoriban a Kétnyelvű Szövetségi Gimnázium színjátszó csoportja is fellépett, első alkalommal. A riportban napjainkban is aktív burgenlandi magyarok is előfordulnak.

Január 17-én rendhagyó irodalmi estet szervezett a Könyvmolyok Klubja nevet viselő bécsi magyarokól álló olvasókör. A Collegium Pazmaneumban megrendezett író olvasó találkozó vendége a soproni születésű Kossuth- és József Attila-díjas költő, író, műfordító, Rakovszky Zsuzsa volt. A soproni születésű írónővel a műveiben olyan gyakran megjelenő határ motívumáról és a határmentiségről beszélgetett Csikós Gréta.

Idén is újévi koncertek sora köszöntötte az új esztendőt Ausztriában – klasszikusokkal, keringőkkel. Az évkezdés a burgenlandi magyaroknál másképp hangzik, tüzesebben, lendületesebben, operettslágerekkel. A Burgenlandi Magyar Kultúregyesület 2009 óta szervezi meg az Operett Gálát, idén utoljára Őriszigeten.

A 19. században Semmelweis Ignác, akinek családja Eisenstadt/Kismartonból származik, forradalmasította az orvostudományt. Felismerte ugyanis, hogy a halálos szülési lázat gyakran az orvosok terjesztették. Gárdos Péter filmrendező és író 2022-ben, magyarul megjelent regénye a „Semmelweis Ignác rövid boldogsága“, ennek a rendkívüli orvosnak az izgalmas életét és küzdelmeit állítja a középpontba. Tavaly pedig megjelent német nyelven: „Retter der Mütter“ címmel. Gárdos Péter íróval készült interjú a budapesti ORF kelet-európai tudósító irodájának közreműködésével valósult meg.