A televíziós és digitális piac folyamatosan változik, egyre vékonyabb a határ a kettő között. A nézői szokások átalakulnak, a streaming egyre nagyobb teret nyer, miközben a klasszikus tévécsatornák új formátumokkal és kreatív megoldásokkal igyekeznek megtartani közönségüket. A TV2 Csoport az elmúlt években számos új műsort indított útjára, amelyek között egyaránt találunk innovatív reality formátumokat, vetélkedőket és érzelmekre építő fikciós sorozatokat.

Az adás első részében Fischer Gáborral arról beszélgetünk, milyen trendek határozzák meg a következő évek műsorstratégiáját, milyen szerepet játszik a technológia, valamint a nemzetközi formátumok adaptálása.

A nézői szokások tartalomkészítői szemszögből való áttekintése után megnézzük, hogyan változtak a hirdetői szokások 2025-ben, mik voltak a hirdetők legfontosabb szempontjai a TV-s piacon és a digitális platformokon. Szó lesz arról is, milyen előnyökkel jár egy hirdetőnek a széles portfólió, mit tud hozzátenni egy saleshouse az ügynökségi tervekhez, vannak-e közös online–TV csomagok, valamint hogyan változnak 2026-ban a TV-s árak. Többek között erről is beszélgetünk Kosaras Klaudiával az adás második részében.

Globálisan a tévéidő 57%-át még mindig a lineáris formátumok teszik ki, míg a streaming 43 százalékot. A fiataloknál (16–24 évesek) már többségben van a streaming, de ki mit néz? A tévék diktálnak vagy a fogyasztók? Milyen formátum a biztos nyerő, érdemes-e visszahozni egy régi műsort, vagy mindig újat kell kreálni, hogyan készülnek egy egy évadra a tévék, mit csinál egy kreatív vezető, van-e szükség ad hoc döntésekre pl. egy realitynél. Többek között ezekről beszélgetünk Marcell-lal és Gergővel a műsor első részében.

A 2025-ös hazai Effie Platina díjat a McDonald’s The VR Mekis kedvence kampánya nyerte. Ez a kampány három Arany Effie-t is elhozott, és a zsűri egyhangú döntése alapján bizonyult az év leghatékonyabb kommunikációs teljesítményének.

A Feat lett az Év Ügynöksége, három Arany és a Platina Effie-t is ők nyerték. Mennyire fontos egy ilyen elismerés, mi volt az üzleti cél és a célcsoport, mi kell ahhoz, hogy ennyire komplex kampányt flottul lebonyolítsanak. A kampány kreatív oldaláról, a stratégiai döntésekről, valamint az ügyfél–ügynökség együttműködésének dinamikájáról is beszélgetünk az adás második részében Dáviddal és Attilával.

A Mol csoport jelenleg 30 országban van jelen közel 100 leányvállalattal. Hogyan épül fel a marketing és kommunikációs szervezet a cégnél, miért felel a magyarországi marketing és kommunikációs igazgató, milyen felelősségi körei vannak az egyes országoknak és mik a legfontosabb kihívások egy ekkora egy szervezetnél? Pantl Péter, a MOL csoport kommunikációs és marketingigazgatója a vendég.

A kreatív ipar helyzetéről, kihívásairól Kassitzky Attilával, a Lounge Design ügyvezetőjével és Radovics Péter kreatív igazgatóval beszélgetünk. Értékelik-e az ügyfelek az egyediséget, unikális ötleteket? Miben lehet mérni egy kreatív ügynökség sikerét, számítanak-e a díjak?

A digitalizációból való kiszállás ma már kiváltságnak számít, de megtehetjük-e? Mennyi időt töltünk el a digitális térben, mire használjuk, mit nézünk, mit fogyasztunk?

Hány év alatt jutottunk el erre a szintre, még milyen növekedési potenciál van benne, milyen káros következményei lehetnek, ha nem szabunk határt, illetve visszafordítható-e? A technológiai fejlődés mellett milyen pszichológiai okai vannak az egyre növekvő digitális tartalomfogyasztásnak és ezen belül a videós tartalmaknak? Többek között ezeket a témákat feszegetjük az adás első részében Mészáros Józseffel, a Cognative Piackutató Kft. ügyvezető igazgatójával.

Október közepén újra rádiós konferenciát szervezett a MiértRádió? Egyesület, ahol ügynökségi és ügyféloldalról jött szakembereknek mutatták be a rádiós médium erejét és szerepét a médiamixben.

Megtudhattuk, hogy bár már 100 éves médiumról beszélünk, még mindig szívesen használják a hirdetők, sőt az elmúlt négy évben folyamatosan nő a szerepe, hiszen a helyhez kötöttsége megszűnt, egyre többen hallgatják online is.

Ezekről lesz szó az adás második részében Nagy Marcellel, a MiértRádió? projektvezetőjével és Kapitány Jánossal, az Atmedia rádió-operatív és non-spot értékesítési vezetőjével.

A Mastercard is csatlakozott idén a kiberpajzs programhoz és egy átfogó kutatatást készített a kiberbiztonság hazai helyzetéről. Ennek tapasztalatairól, a kiberbűnözés veszélyeiről, megelőzési lehetőségeiről beszélgetünk az adás első részében.

A Vince Magazin es rendezvényei sokat tesznek a borkultúra népszerűsítéséért. Mennyire lehet formálni az ízlést, mi alapján lehet objektívan rangsorolni egy bort, milyen trendek vannak Magyarországon, lehet-e, szükséges-e edukálni az embereket? Milyen most a magyar borászatok helyzete, mi a legnagyobb problémájuk, és miben segíthet a kommunikáció? Ez a második rész témája.

Magyarországon is hatalmas mennyiségű digitális adat keletkezik, amelyet a vállalatoknak hatékonyan kell feldolgozniuk és felhasználniuk a fogyasztók jobb megértése érdekében. A fogyasztók naponta több mint négyezer reklámmal találkoznak, és átlagosan 35 000 döntést hoznak meg, ami könnyen túlterheltséghez és döntési bizonytalansághoz vezethet. Vannak szakmai és etikai kérdések, amikről Mondovics Péterrel beszélgetünk.

Az adás második részében Hidvégi Zoltánnal arról lesz szó, hogy mennyire innovatív ma a film, a reklámfilmgyártás. Mennyire telített a piac, miért van létjogosultsága a nemzetközi terjeszkedésnek, és mennyire érte meg invesztálni az AI-ba? Hogyan segíti a munkájukat, mennyire növelheti egy gyártó cég versenyképességét? Hogyan látja a következő évek trendjeit?

Az idei toplisták a marketingben erőteljes megújulást, a PR-ben viszont nagyobb stabilitást mutatnak – derül ki a Marketing&Media kommunikációs szaklap összeállításából. A szaklap idén jubileumi, tizedik alkalommal készítette el a TOP 50 marketingvezető, és harmadszorra a TOP 50 PR-vezető rangsort. A marketinges lista élére Szabó Béla Attila (Magyar Telekom), a PR-lista élére pedig Horváth Magyary Voljč Nóra (K&H Csoport) került. A podcast első részében Krisztiánnal beszélgetünk arról, hogy milyen szempontok alapján és milyen metódus szerint választja ki a népes zsűri a long listből a TOP 50-et. Választ kaphatunk arra is, hogy mi az oka, hogy bár mindig van változás, főleg a sorrendben, de a lista nagy rész sok éve változatlan.

A műsor második részében Nórával és Bélával, a két első helyezettel beszélgetünk arról, hogy hol van a PR, illetve a marketing helye a céges struktúrában, van-e átfedés, hogyan alakult ez a K&H-nál, illetve a Magyar Telekomnál. Szó lesz arról is, hogy kinek mi a felelősségi köre, mennyire vannak közel a cégvezetéshez és milyen kihívásokat látnak maguk előtt, de arra is fény derül kinek melyik a kedvenc reklámja.

Az AI villámgyorsan az életünk részévé vált, és még csak a kezdetén vagyunk a folyamatnak. Egyre többen használják megkérdőjelezhetetlen forrásként munkájukhoz, döntéseikhez. Tényleg vakon megbízhatunk benne? Miért van különbség a különböző AI alkalmázások válaszai között, melyiket fogadjuk el valósnak? Akár hazudhatnak is? Ezekről és a napi életünket befolyásoló kérdésekről, beszélgetetünk Keleti Arthurral.

A Covid, a home office lehetősége alapvetően megváltoztatta a munkavállalói elvárásokat. Bebizonyosodott, hogy sok feladatot bárhonnan el tudunk végezni. Jogosan merül fel a kérdés, hogy szükség van-e irodára, hogyan alakult át az utóbbi években az irodapiac. Mit kell nyújtani ma egy versenyképes ingatlanbefektetőnek, és mi az elvárás a céges oldalon, a kreatív munkakörnyezet segíthet-e ez elmagányosodás ellen. Ezekről a kérdésekről beszélgetünk Gereben Mátyással.